A Mester és Margarita – az orosz széria szubjektív kritikája

Nem gyakran olvasok rádióújságot, ezért az interneten értesültem arról, hogy az oroszok tízrészes szériában megfilmesítették legkedvesebb könyvemet, Bulgakov „A Mester és Margaritáját”. A sorozatot a Duna Tv adja, s sajnos nem láttam az első négy részt. Valaki azonban hál Istennek digitalizálta és feltette az egyik videó oldalra. Így az interneten én is láthattam, nem kellett várnom a DVD-re, ha kiadják majd egyáltalán. Az 5.-6. részt már szerencsére tévén láttam, ami azért mégiscsak jobb, mint a kisfelbontású netes videó.

Mielőtt leültem a számítógép el megnézni az első négy részt elolvastam jó néhány kritikát, s bizony nagyon jókat írtak a film addig sugárzott részeiről. Ezért nagy várakozással ültem le a monitor elé. S nem csalódtam. Az első benyomás: kitűnő színészek. Különösen Korovjovot játszó színész (Álekszandr Ábdulov) alakítása tetszik. Az is előnyére válik a filmnek, hogy szinte pontosan követi a regényt, annak ellenére, hogy ez egy kissé vontatottá teszi. De mivel ez nem egy „A Mester és Margarita” alapján készült film, hanem a regény filmváltozata, ezért ez így helyes. Nagyon jól átjön a filmen a könyv hangulata és a jellegzetes orosz humor, amely talán a könyvben nem is volt annyira élvezhető, mint ebben a zseniális színészekkel megáldott rendezésben.

Bulgakov „A Mester és Margaritája” nem egy Rejtő regény. Terjengős, néha nehezen olvasható, de nem szabad átlapozni részeket, mert minden egyes szónak, betűnek szerepe van. Ezért kell elolvasni nyolszor-tízszer míg az ember – úgy érzi – megértette. S én még csak négyszer olvastam.

A film – mivel híven követi a könyvet – segít abban is, hogy meglássak olyan dolgokat a regényben, amire eddig nem figyeltem fel.

Nagyon érdekelt az is, hogy a film miképp láttatja a könyv egyik legfontosabb jellegzetességét: a meztelenséget. Mert ehhez azért merészség is kell. A könyvben végig jelen van a pucérság, gondolok most itt a varieté színházba történtekre, s elsősorban arra, hogy a XIX. fejezettől a könyv lényegében szoft(?)pornóvá alakul, s főhősnőnek a filmben elméletileg meztelenül kellene végigjátszania az egészet.

A folytatáshoz, azaz a teljes tanulmányhoz kattints ide!

Advertisements

24 Responses to A Mester és Margarita – az orosz széria szubjektív kritikája

  1. Kövezett szerint:

    Elolvastam a dolgozatodat. Ha jól értem, leginkább az erotikát hiányolod, ill. Margarita alakjának megformálásával nem vagy megelégedve.
    Ne feledd, hogy az érzékiség egészen más képen, mint írásban. A Mester és Margarita kapcsolatának intenzitása és bensőségessége valóban nem jön át a filmben, ám ezt számos eszközzel megoldhatták volna.
    A regényben Margarita annyira idealizálva van, hogy bárki, bárhogyan alakítja, mindig hiányérzetünk marad…

  2. csabi szerint:

    Nem csak az erotikát, hanem az érzelmek láttatását.
    Továbbá Margarita átalakulásait sem látom viszont a filmben. Nem látom Margarita arcán a változásokat. Merjen már egy színésznő kicsit, he nem is csúnyább, viseltesebb lenni, ha annak kell lennie.
    Pl. ahogy írtam, a rendező úgy érzékelteti Margarita szomorúságát, hogy a film egyre szintelenebb lesz, s amikor Margarita átalakul először ő, majd az egész film is újra színes lesz.
    Nekem ez a megoldás nem tetszik. Ezért utaltam a Sorstalanságra is, ahol Koltay szintén ezt játsza, ahogy fokozódik a helyzet a haláltáborban úgy fakul a film. Nekem ez ott sem jött be. Bár ott az még mindig jobb megoldás, mint ebben az MM-ben.

    A harmadik (v. negyedik) pedig az, hogy kimaradtak jelenetek, holott Margaritáig pontosan követte a film a könyvet. A “kisfiús jelenet” szerintem fontos és nagyon szép kár volt kihagyni. Bár lehet, hogy a 7. részbe valahogy belekombinálják, de ezt nehezen tudom elképzelni.
    Utolsó mondatoddal (is) egyetértek.

  3. yester szerint:

    Én is hasonlóan látom a filmet!
    Különösen nehéz a helyzetem korrekt értékítéletet adni, mert a kezdetekben egyfolytában a lengyel változathoz hasonlítottam, ami szerintem a lehető legjobb filmadaptácó, amit eddig láthattam a mesterműről. 🙂

  4. méhészborz szerint:

    Számomra is az egyik legnagyobb könyvélmény a Mester és Margarita. Sokszor olvastam, mindíg adott új élményt.
    Szerintem kissé maximalista vagy, persze ez nem baj.
    A most játszott sorozat – az általad leírt hibáival együtt is – szerintem kiváló.
    A kifogásaid többségében igazad van, sok mindent lehetett volna jobban, másképp hangsúlyozni, kiemelni, vagy kihagyni, de ki tudja , hogy a készítők gondolatait, cselekedeteit mi minden befolyésolta…
    Örömmel és szívesen olvastam tanulmányodat,
    a későbbi hasonló tevékenységedhez sikert és minden jót kívánok.

  5. csabi szerint:

    yester és méhészborz!

    Köszi a kommenteket. Őszintén szólva nagyobb vitára számítottam. (De nem baj, legfeljebb majd egy álnicknéven önkommentálok és jól lehúzom magamat.)

    Egyébként valóban maximalista vagyok. Az pedig, hogy írok-e még kritikát…. Itt egy jó film apropóján egy-két gondolatomat leírhattam egy jó könyvről (is).

  6. […] szürreális regényéből (A Mester és Magarita) készült filmalkotásról szóló kritikám írása során szembesültem azzal az igénnyel, hogy […]

  7. resti_resti szerint:

    Kedves Csabi és kedves Mindenki!

    Imádtam a filmet, imádom a könyvet – mindent ezen a szűrőn keresztül látok és mondok, csupa szeretetből.

    Nagyon tetszik, hogy itt valójában nem is vitáztok, hanem ki-ki elmondta, mi a különbség a sajátmagában kialakult fantáziavilág és a most látott film között. Ez jó.

    A könyvről
    Való igaz, sokszor el kell olvasni, hogy igazán megérthessük. Amikor ifjú voltam, többször is olvastam, de nem értettem. Aztán évek kihagyása után véletlenül újra a kezembe akadt. És akkor ismét belefeledkeztem. Először úgy ahogy volt, egy slukkra, aztán már meg-megállva, aztán ceruzával a kézben aláhúzogatva, aztán füzettel a kézben jegyzeteket készítve. Élveztem. Lubickoltam benne.
    Amikor a lengyel filmet láttam, bár jó volt, de hiányzott belőle mindaz, ami orosz.) Persze, megjegyzem, hogy az általunk elképzelt orosz kép hiányzik, hiszen mi is csak közvetített orosz jegyeket, imitt-amott megélt élményeket vetítünk ki; nem?)

    A filmről
    Nagyon vártam már ezt az orosz változatot. Éppen azért, hogy az orosz lélek rezdüléseit érezhessük benne. Azt a bizonyos csehovi merengést. Nekem nem volt baj, hogy volt benne ilyen. Sőt! Mindig az jut az eszembe, hogy ezek a típusú, lassabb tempójú filmek ADNAK időt arra, hogy meg is emésszük, amit éppen mondanak, amit látunk. Ez jó. S meglátásom szerint azért vesszük észre ezt a különbséget, mert jó ideje már, hogy az amerikai pergő snitteken (akciófilmekre és amerikai híradókra jellemző stíluson) nőttünk fel, s feltűnik. Erre a „lassúságra” utalva mondom, hogy a világon nem végigrohanni kell, hanem élni az életünket, érteni és élvezni a szépségeket, gyönyörködni benne. Stb. Ez egy kicsit a keleti filozófiákhoz húz, ugye? Lehet. Vagyis a lassabb tempó egy másik világ- és életszemléletet hordoz, mint az őrült nyugati prosperálás féktelen hajszolása. Ez csak beszúrás volt. Én így látom.

    Ami a hiányokat illeti. A szenvedély

    Igen, fájdalmasan hiányzott a szenvedély a megismerkedésből, kettejük szerelméből. (Bár lehet, hogy itt megintcsak felületesen ismerjük az orosz lélek és szokások megnyilvánulásait. Lehet, hogy Bulgakov is, csak mint vágyálmot írja le, hiszen az őt körülvevő környezet (a politika által, s az o.egyház által is befolyásolt, torzított társadalom) egyáltalán nem kedvezett az érzelmek féktelen kinyilvánításának. S, ha már leírta, akkor annak külön oka, s üzenete volt.
    Miért nem került bele a filmbe, nem tudom.

    Margarita

    Nem a színésznő külsejével van gond, hiszen az olyan amilyen (szerintem szép is és érdekes is, mert nem porcelánszépség). Jó, hogy ilyet választottak, mert igen, annyira idealizált már bennünk, a tudatunkban, hogy eleve csúnyácska nehezebben lett volna elfogadható. Ugyanakkor megnehezítették a színésznő dolgát, mert szép emberként kellett volna eljátszani azt a vívódást, hogy menekül a rossz házasságából –nem tudjuk, miért rossz-, megteheti-e(?) stb., hogy szabad-e, hogy ő gonosz legyen és szabad-e összetörnie a kritikus lakását. (Igen, szabad, mert itt robbanhatott volna ki belőle egy egész megnyomorított nép és a meg nem értett író kedvesének fájdalma). Az ellenpontozás szempontjából ez rendben van. Ha egy csúnya ember gonoszságot cselekszik, azt közhelyesen, de könnyebben értjük meg. (Az írónak nem érdekes a szép és jót cselekvő ember, vagy a csúnya és gonosz ember. – Gárdonyi Géza után szabadon.) Szóval ezt a jellemábrázolást, a fejlődést még lehetett volna cizellálni.

    A kimaradt gyerekjelenetről

    Baj, hogy nem adtak alkalmat Margaritának arra, a szerepe szerint, hogy eljátssza az oroszokra olyannyira jellemző gyerekszeretet, az anyaszerepet (elismerem, nehéz ezt közhelyek nélkül megvalósítani, de nem lehetetlen.) Kellett volna Margarita jellemének megismeréséhez. (Esetleg a vívódó pillanataiban vissza-visszatérően.)

    Fémruha és vascipő – mesei elemek a mesében
    Volt azonban néhány olyan jelenete (Margaritának), ami érdekes módon válasz nélkül maradva továbbgondolkodásra késztet bennünket, nézőket.

    Nem emlékszem arra, hogy a regényben kap-e súlyos fémruhát és koronát. Ha igen, akkor ebben is követi a könyvet a film. Ha nem, akkor általunk megválaszolandó kérdés, miért vérzik (jó, mert ő még ember), de miért törölgeti Fagot és Behemót a vércseppeket. (van erre is magyarázatom, de nem vagyok biztos benne).

    Ha a Sátán báljára gondolunk szerintem a film egyik legsikerültebb része. Mindenestől.
    A mai látványelemeket kihasználva keltek életre a régenvolt gazemberek hullái. Nem voltak gusztustalanok, hiszen nem itt akarta a mondanivalót átadni a rendező – gondolom.

    A sötét palotaudvar telitalálat volt. A lángoló parketten táncoló balettkar szerintem zseniális.
    Maga a tánc, mint tánc is tetszett.

    A meztelenségről.

    Kétségtelen, hogy igen nehéz jelenetek. Miért? Valamennyiőnk prűdsége miatt.
    Azonkívül ezekben a jelenetekben a nézők aktivitására is épít. Szerintem éppen eléggé érzékeltette magát a meztelenséget, hogy megértsük. Az is igaz, hogy vannak olyan jelenetek, amikor ez nem lett volna szabad, hogy szempont legyen.

    Az emberek, akik ruhátlanul kirohannak a színházból… Hm. Lehetett volna másként is, ez igaz, de ez sem volt rossz, hiszen itt nem egyszerűen a meztelenségről volt szó. Szerintem előszöris a SZU üres boltjairól, arról, hogy csak durva holmikat tudtak vásárolni, ha ugyan egyáltalán tudtak venni bármit is. DE! Eljutnak a színházba. És akkor, az évtizedeken át felgyülemlett sérelmeik, vagyishogy méltóságukban is sérti őket az akkori társadalom és politika, a rogyásig megtöltött színpadi áruház színpada által nyilvánvalóvá érzékelhetővé vált, s elemi erővel tört felszínre. Ez a karikatúra, nyilván az emberek meztelenné válásával kapott egy túlzás-effektust, vagyis jól megjegyezhetővé vált, mind a könyvben, mind a filmen. De itt nem a meztelenségről szól a rész. Az ember ugyan képes arra, hogy kétlábon járó fogyasztógép legyen, de mégsem ez a lényeg. De ez a gondolat már a fogyasztói társadalomról szólna.) Hogy akkoriban mit gondoltunk erről, azt nem tudom, csak azt, hogy a film elkerülte azt, hogy ebben a jelenetben átessünk a ló túloldalára. A figyelemfelhívás azért működik.

    A színes és szürke képekről

    Egyértelmű az üzenet. (Ami a Sorstalanságot illeti, ott más a téma és a szerep, ebbe most nem megyek bele, sajnos, nekem az a film nem adta azt, amit adhatott volna, de ez más téma és nem a színes-szürke váltakozása az oka.)

    A világ színes. Megadatott nekünk, hogy ezt látjuk is. Szépséget is felfedezhetünk benne. Az élet is színes. Szép. Feladatunk hogy ezt felfedezzük is, és lássuk is. A SZU-ban akkor elvették az ember kedvét attól, hogy ezt az örömet érezze. Pedig láthatta volna, de nem látta. A mai ember, vagy aki a világ egy boldogabb részén született, ezt nem élte meg, nem értheti. Mi ezt még színesen is érezzük, értjük, de egy nyugati nem biztos. Ebből a szempontból érthető a szürkeség. Érthető az is, hogy miért a jelenidejű részek a szürkék. Ennek a logikáját követve érthető, hogy az ördögi világ a színes. Még az ördögi (az akkor rossznak kikiáltott) világ is színesebb (ergo = jobb), mint az, ami akkor éppen a SZU-ban volt.

    Számomra nyilvánvaló, hogy az a leegyszerűsített kép, miszerint csak jó és csak gonosz van, nem tartható. S amit Woland mond Levi Máténak, hogy nem írthatja ki a fákat, csak azért, hogy ne legyen árnyék, a világ összetettségét mutatja, s bizonyítja. S azt is, hogy nekünk kell felfedeznünk a rosszat és a jót is magunkban. S aztán másokban. S ezek alapján kell cselekednünk, élnünk. S ez örök küzdelem, belső viaskodás. S ezt éppen Woland viselkedése erősíti meg bennünk. Érdekes. De hajlok rá, hogy ennek külön jelentéstartalma van. S én itt ismétlem meg Goethe sorait, ami a könyv legelején van.

    Másként oldottam volna meg a túlvilági részt.
    Tudom, ez egy nehéz, ha nem a legnehezebb alapgondolat. S talán meg kell hagyni az emberekben azt a tudatot, amit magukban kialakítottak. Van egy szabály, hogy a filmnek elsősorban a képekkel kell üzenni.

    Eszembe jut Tarkovszkij Solaris-a, amikor a legutolsó képpel mutatta meg a rendező, hogy a főhős nem megy vissza a Földre. Nem meséli el, hanem megmutatja. Amikor Margarita elmondja, hogy ezentúl nem zavarhatja el a Mester, erre a részre gondolok. Lehet, hogy megérte volna még egy kicsit ezen töprengeni, s kitalálni képileg.

    Csak Úgy

    Tovább cizelláltam volna, hogy a SZU üres boltkirakatai voltak a jellemzőek, s egy ilyen helyzetben tér be Fagot és Behemot a valutás boltba. Kellett volna az ellenpont. S akkor nagyobbat szólt volna a két tréfamester szatirikus látogatása is.

    Kicsit jobban érzékeltettem volna azt, hogy abban a bizonyos 50-es lakásban az ötödik dimenzió segítségével nyílt ki a tér. Igen, ez egy kicsit ezoterikus megközelítés, de talán érdemes lett volna. (Akár látványban, akár – megengedem- itt ezúttal csak szóban.)

    Érdekes volt, hogy akkor az epilógusban mindenki a rádiót hallgatta, s a jól megmagyarázzuk, mi is volt itt, kérem. Ezt az utókor nem érti. Ez visszautalás volt, lehetett a mi koncepciós pereinkre is, amikor a gazságokat a hatalmuk erősítésére, s annak fitogtatására is felhasználták éppen a rádión keresztül. Ezt értjük mi, de a gyerekeink már nem. Ebbe is érdemes lett volna több feszültséget vinni. /*/

  8. csabi szerint:

    Köszi a tartalmas kritikát a filmről és a könyvről. Örülök, hogy ilyen utóélete van a filmnek (is).

  9. resti_resti szerint:

    Kedves Csabi!

    Szívesen, de nem kritikát irtam, hanem csak gondolkodtam.

    Szeretném ezt a filmet megvenni DVD-n, mind a tiz részt. Magyarul is és oroszul is.
    Amolyan csemege ez nekem.

    Ha tudtok valamit ilyen lehetőségről értesitsetek.

    Köszi: Tibor (bácsi)

  10. jung szerint:

    hali, nekem megvan a dvd, az eredeti oroszra van rákeverve a duna tv-s magyar szinkron, szines borítóval – ha valakinek kell írjon mailt, csinálok másolatot neki.
    amúgy van egy daily motion-ös web-es verzió is:
    http://kovezett.wordpress.com/tag/a-mester-es-margarita/

  11. Frida szerint:

    Kedves Csaba!

    Neved alapján talán Te vagy az, akinek írtam a Port.hu-n is ebben a témában. Ha nem, akkor tekintsed tárgytalannak.
    Szóval: a film dvd-jére lenne szükségem, az sem baj ha orosz nyelvű. Természetesen nem ingyen kérem, mert tényleg nagyon fontos, hogy mielőbb hozzájussak, ajándékba lenne. Ha esetleg más tud segíteni, annak is örülnék, de Jung nem adta meg az ímélcímét. Előre is köszönöm:)

  12. csabi szerint:

    Kedves Frida! Természetesen nekem megvan Jung emilcíme. Neki (állítólag) megvan az orosz változat magyar alákevert szinkronnal. Kértem is, hogy juttasson el hozám egy példányt, de ez mind a mai napig nem jött össze, pedig jó hosszú levelezést folytattunk az ügyben. Ettől függetlenül megküldöm neked Jung elektronikus postacímét, hátha Te nagyobb sikerrel jársz. Ha találkozol vele, vagy írsz neki, kérlek szólj az érdekemben is.
    Köszi: Csabi

  13. jurax szerint:

    Kedves Csaba!

    Mint látom, érdekel a film és ennek örülök, mert szerintem is értékes mű.
    Éppen ezért az eredeti orosz DVD-hez feliratot csináltam és éppen most készülök feltölteni egy torrent oldalra. Szeretném, ha minél többen megismerhetnék a filmet, talán még azok is, akik amúgy nem olvasnák el a regényt. Ha még aktuális a dolog és érdekel, szívesen eljuttakok hozzád egy példányt.

    Üdv
    Jurax

  14. csabi szerint:

    Köszönöm, de hálIstennek a problémám Jung által megoldódott, remélem Fridáé is.

  15. Tibor szerint:

    Kedves Csaba!

    Megkaphatnám Tőled Jung mail-címét, mert nagyon izgatna a “szinkronizált” DVD.

    Köszönettel:
    Tibor

  16. Fandorin szerint:

    Azért bízom benne, hogy DVD-n is megjelenik és akkor biztosan megvásárolom. Most ismétli a Duna TV.

  17. Havrancsik István szerint:

    Nyagy segítség lenne a Mester és Margarita jó minőségű, szinkronizált változata.

    Kedvenc könyvem-mint sokaknak-és az első részt látva a TV-ben nem tudom kivárni a folytatást. Megvenném, cserélném, megköszönném….

    Köszönöm. István

  18. Havrancsik István szerint:

    Kedves Jung!

    Szeretném megkapni a DVD-t, magyar szinkronnal. Minden megoldás érdekel.

    Köszönöm.

    mailem: havrancsik.istvan@szinergia.hu

    István

  19. Fenris szerint:

    engem is érdekelne a szinkronizált dvd. melyik torrentoldalra lesz feltöltve?

  20. jung szerint:

    Lehet töltögetni! 🙂

    http://mmsorozat.blogspot.com/

  21. Gelencsér István szerint:

    Egy nagyszerű film,egy zseniális író művéből…Hollyvood ezt sosem fogja tudni!

  22. Szimeonov Todor szerint:

    Zseniális író, zseniális film.
    Lenne egy jó lélek, aki segítene a későn jövőknek dvd-ügyben?

  23. Stranszkyné Eszter szerint:

    Szeretném megvenni A Mester és Margarita dvd-t. Tavaly évvégén már majdnem sikerült Földesi Csabától átvennem, de műszaki ármány következtében eltűnt az email címe és a telefonszáma is.
    Ha tudsz segíts.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.

%d blogger ezt kedveli: