Büdös-e a virsli? – M.E.G.A. nénikéd!

Van ez az ügy az átdátumozott élelmiszerekrõl, meg van a közszolgálatinak csúfolt televízió reggeli mûsora a Napkelte, és van benne Bánó András.

Fél kilenc tájban õk is ezt nyomják.

M.E.G.A cégcsoport az ominózus. A hatóságok szerint õk hoztak be külföldrõl lejárt vagy lejárófélben lévõ szavatosságú élelmiszert, majd átdátumozva hazánk 1200 üzletében értékesítették azt.

Tiszta ügy: egyetlen ember nem érti, s ez Bánó András. Vagy csak úgy csinál, mintha nem értené. Hülyíti a népet, mint már annyiszor. Nem érti például azt: miképp történhetett meg az, hogy ez eddig nem derült ki, s hogy eddig senki sem panaszkodott a keresekedõknél, hogy büdös a virsli. Csak észrevenné a vásárló, hogy az élelmiszer romlott?!

Ha meg nem vette észre – mondja -, akkor bizonyára csak egy kis része volt romlott a forgalombahozott árunak, s ugyan már mi lehetett az üzlet abban, ha csak egy törtedékrészét dátumozzák át. Mondjuk 5 tonnából 20 kilót – hozza fel a rendkívül életszerû példát Bánó.

Bánó ezek után tovább játsza a Hiteltelen Tamást. Meghívja mûsorába a cégcsoport vezetõjének ügyvédjét, majd késõbb hivatkozik rá: a cégvezetõ tagadja az ellene felhozott vádakat, s tulajdonképp õk nem dátumozták át az élelmiszerek lejárati idejét, hanem csak azért mosták le a régi szavatossági idõt, mert a német és a magyar szavatossági szabályok mások – ezért kellett nekik az aceton.

Látom a Napkelte bár megint brillíroz szerecsenmosdatásban. Ezt õk – véleményem szerint – tevékenyen gyakorlták különbözõ, hozzájuk bizonyára közelálló – találd ki milyen színû – politikusoknál, de miért teszik ezt a MEGA cégcsoport esetében? Csak tán nem ez is valami érdekeltség?

Na akkor most megmondom a frankót! Hogy mi volt ebben az üzlet – szerintem.

Bár valszeg ezt mindenki érti, de valahogy semlegesítenem kell a – már szokásos – Napkeltés agymosás hatását.

A Cégcsoport felvásárolja a lejárófélben lévõ élelmiszereket nyugaton. Ezt õ olcsón megteheti, mert ezeket ott már kidobnák. Sõt! Mint hulladékot meg kellene semmisíteniök, úgyhogy nemhogy pénzt nem kapnának az áruért, hanem még nekik kéne fizetniök, hogy az élelmiszerszemetet valahol elhelyezzék. Ezért a nyugati gyártónak a Cégcsoporttal kötött üzlet tiszta haszon.

A Cégcsoport szinte fillérekért jut hozzá lejárt/lejárandó szavatosságú áruhoz, majd átdátumozza azt és a Jó Magyar Népnek élelmiszerként értékesíti azt.

Már sok politikus, fõleg ellenzéki, de néha orrmánypárti (vö: Pinocchio) beszélt arról, hogy lassan Európa élelmiszerszemét-lerakójává váltunk. A MEGA ügy nem más, mint ennek ékes bizonyítéka.

S, hogy miért nem vették észre ezt a vásárlók? Miért nem büdös a virsli? – csak, hogy Bánó Andrást is meggyõzzük. Hát azért, mert a lejárt szavatosságú étel még nem romlott, nem bûzlik. (Egyébként asszem húsáru pont nem volt a szemét között.) A szavatossági idõkbe a gyártó mindig belekalkulál valami jó nagy tartalékot, nehogy baj legyen. Viszont nyugaton a lejárt szavatosságú élelmiszert már nem lehet eladni – csak keletre a hülye magyaroknak átdátumozás után.

Ha megnyerte hadd vigye!

Ennyit az ügyrõl.

A teljesség kedvéért azonban szólni kell a bûnügyrõl, a bûnügyi eljárásról is.

Minden médiában szó esett arról, hogy a cégcsoport – szegény szerencsétlen – vezetõjét tanúként hallgatta ki a rendõrség, majd gyanusítottként távozott onnét.

S arról is, hogy a cégvezetõ tagadja a vádakat, s hogy õ – maga szerint – teljesen ártatlan, a gaz konkurrencia akarta ezzel az akcióval õt és cégét eltakarítani a piacról.

Nos kedves média, úgy általában…

Ezeket a rizsákat ugyan már miért kell komolyan venni? Minden büntetõügyekkel foglalkozó ügyvéd tudja – s általában ezt is ajánlja a védenceinek -, hogy az a legjobb taktika, hogy mindent tagadnak. Ugyan már miért szolgáltatna bizonyítékot egy terhelt önmaga ellen? Miért segítené õ az önmaga ellen folyó eljárást?

Kevesen tudják, mert kevesen jártasak büntetõjogban, hogy a gyanusított jogai a hazai törvények szerint rendkívül szélesek: minden jogkövetkezmény nélkül tagadahatják le a büncselekményt vagy hazudhatnak (!) is akár, vagy egyszerûen, ha érdekük úgy kívánja nem tesznek vallomást. És pont. Aztán a vádhatóság erõlködhetik, ha rács mögött szeretné látni az illetõt.

S itt kapcsolódnék vissza egy elõzõ gondolathoz. A rendõrség azért hallgatta meg a cégvezetõt tanúként, mert a tanút viszont – a terhelttel ellentétben – igazmondási kötelezettség terheli. Ezért, ha teheti, a rendõrség gyakran játsza el ezt a tanúként érkezel gyanusítottként távozol (ha távozol egyáltalán) játékot. A delikvens tanúként igazat kell mondjon, s semmi nem tiltja, hogy a kihallgatás után bármivel meggyanúsítsák. Mert ez a rendõrség szuterén (vagy szuverin???) joga.

És pont.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.

%d blogger ezt kedveli: