Zuhan a forint: EUR/HUF 278 fölött

Zuhan a forint…

Ma amikor e bejegyzést írom, már 278 forintot is adtak egy EUR-ért. Persze ez nem érhet minket meglepetésként, hiszen az új Gyurcsány kormány hivatalbalépése óta már volt az 285 is. Inkább az okozott sokaknak fejtörést (nekem pedig khm… nem kis veszteséget), hogy 285-ről vajh miért mászott…, mit mászott: “fölzuhant” 269 közelébe.


Így utólag okoskodva valószínűleg azért, mert a piac megadta – az amúgy igencsak hazudósnak bizonyult Gyurcsánynak a creditet, azaz ha nem is teljeskörű, de valamiféle – bizalmat szavazott a miniszterelnöknek és megszorító csomagjának.

Persze a forintjavulás konkrét kiváltó oka az MNB várakozáson felüli 50 bázispontos alapkamat-emelése volt. Az MNB ezzel akarta demonstrálni, hogy tökös legényekből áll, akik a forintot nem hagyják. Ez akkor változást jelentett az MNB politikájában, s erre akkor utalást is tett Járay Zsigmond MNB elnök, mondván, hogy a döntéskor teljes volt az összhang a Monetáris Tanács (MT) tagjai között. ( A nem járatosaknak elmondom, hogy a kamatemelésről nem az MNB, hanem a Monetáris Tanács dönt.)

J. Zsigmond e mondatát azért értékelhette a piac ilyen pozitívan, mert tudva tudja, hogy a legutóbbi(?) MNB törvény módosításakorsány (vagy talán még Medgyesi) az MT-t feltöltötte saját embereivel. A szocialista kormányok pedig valami bizzarr perverzióból imádják a költségvetés problémáit inflációgerjesztéssel és forintrontással megoldani. Ezt tette a Bokros-Surányi kettős 1995-ben, s ezt akarta tenni a Gyurcsány-fanokkal feltöltött Monetáris Tanács a legutolsó előtti döntésén, amikor a várakozások alatt, csak 25 bázisponttal emelte a kamatot. De erre a piac beintett, spekulációs hullám indult el, a hozamok emelkedtek, s végül a teljes bizalomvesztés veszélye egységbe kovácsolta a Monetáris Tanácsot… jobban mondva a pénzrontó kedvű MT tagoknak is elment a kedvük a pénzrontástól.

Na de most mi van?

Hát az, hogy az ország katasztrofális helyezetben van. S most, hogy a kormány – nem kis tökölés és ködösítés után – kiszivárogtatta a konvergenciaprogramot, vagy annak egy részét, végre a piacnak is leesett a tantusz.

Hogy az ország még katasztrofálisabb helyzetben van. Gyurcsány megszorító csomagja ellenére (vagy éppen azért, de erről majd később) csak 2016-ban lesz várhatóan EURO, holott a piac 2013-14-et várt. De akkora szarban vagyunk, hogy az államadósságot nem tudjuk a kívánt bűvös 60% alá leszorítani, még akkor sem, ha a GDP arányos éves hiány alatta fog maradni a kritikus 3%-nak.

A piac persze eddig se hitte el a – valljuk meg, főképp a hazai szavazóbázisnak szóló – kormányzati propagandát a 2010-11-es EURO-ról, de ez a 2016 még neki is sok.

Hogyan tovább?

Monetáris eszközökkel a baj csak részlegesen orvosolható. Az MNB valószínű nyíltpiaci műveletekkel fog beavatkozni (bár szerintem itt a jövőidő felesleges, már most is azt teszi), majd megint kamatot emel, ha még jobban beszakad a forint, akkor talán már a következő ülés előtt soron kívül.

Ezt a szart azonban, amit drága politikusaink összehoztak nem lesz könnyű eltűntetni.

A hazai gazdaságpolitika egyik legnagyobb problémája a transparencia hiánya… bizony még mindig! Egyszerűen azért mert ugyanazok kezében van a kormányrúd, akik a bajt összehozták, nehezen várható tehát tőlük a megoldás.

Sőt ami várható, hogy újabb és újabb csontvázak esnek ki a szekrényből, ami a rossz képet egyre rosszabbra és rosszabbra festi. Ez történt most is: rossz volt a 2013, erre kiderül, hogy 2016.

A másik probléma, s most folytatom az abbahagyott félmondatot a rossz gazdaságpolitika és a rossz fiskális politika.

A baj az Feri, hogy rossz a csomag!

Gyurcsány az összes adónemet megemeli, s ezzel rontja hazánk versenyképességét csökkenti a GDP növekedés ütemét. A legrosszabb intézkedése talán a bér közterheinek növelése.

De mit lehet tenni? Ma a kormány közelében ugyanazok a seggfejek ülnek, akik ehhez értenek. Nem akarom nevén nevezni őket, de én nem vagyok egy kimondott Surányi vagy Bokros fan. Olyanok ők mint a pick szalámi: Magyarországon világhírűek. A stabilizáció a szerintük nem más mint adóemelés, inflációfelpörgetés, valuta rontás.

Az, hogy szerintem mi a stabilizáció majd később írom le, addig az én abszolut igazsásgomra várnotok kell. (Mármint abszolut szubjektív.)

A cikket mégis valami bíztatóval kellene zárnom:

Hát … hajrá Szabó néni!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.

%d blogger ezt kedveli: