Putyint megkövetem

Nehány napja írtam, hogy Putyin tanul Gyurcsány(i)tól, ha az ellenzéke nem viselkedik jól szétvereti/löveti minden következmény nélkül. A héten hallottam azonban, hogy Moszkvában az eset miatt leváltották a rendőrfőnököt. Gergényit anno ugyebár itthon kitüntették.

Kaszparov és Gyurcsány

Kaszparov nemrég mondott egy-két jót Gyurcsányról, amiből az derült ki számomra, hogy nem különösen szíveli a magyar miniszterelnököt.

Talán azért, mert neki is feltűnt a Putyin és Gyurcsányi közötti hasonlóság. Nekem úgy tetszik, hogy ez a két fiú tanul egymástól. Ketten együtt tanulják a diktatúrát. Kaszparov nyilatkozatának apropóját az adta, hogy kormányellenes tüntetések voltak Oroszországban, amit az orosz cár rendőrsége széjjelvert, s Kaszparovot is letartóztatták.

Úgy látszik Putyin tanul Gyurcsánytól. Tüntetnek ellened? Verd őket szarrá!

Engem – amellett, hogy gyűlölöm az erőszakot –

Újra az XKB-ről – ru-yawerty avagy phonetic?

Bulgakov szürreális regényéből (A Mester és Magarita) készült filmalkotásról szóló kritikám írása során szembesültem azzal az igénnyel, hogy jó volna, ha cirill karaltereket is be tudnék pötyögni a gépbe.

Gentoo-t használok, ami egy (szinte) teljesen szabadon konfigurálható linux alapú oprendszer. Installálása nem egyszerű feladat, s a beállítások sem oldhatók meg egyszerű klikkelésekkel. (Általában – de pl. a KDE admin moduljai is többségében nyugodtan használhatóak gentoo alatt is. Igen, bizony én rendszergazdaként is használom a grafikus felületet.)

Na, de vissza a témánkhoz. A gép eddig is jól megjelenítette az orosz karaktereket, ha véletlenül egy ruszki oldalra tévedtem. Csak az input volt a gond.

A Mester és Margarita – az orosz széria szubjektív kritikája

Nem gyakran olvasok rádióújságot, ezért az interneten értesültem arról, hogy az oroszok tízrészes szériában megfilmesítették legkedvesebb könyvemet, Bulgakov „A Mester és Margaritáját”. A sorozatot a Duna Tv adja, s sajnos nem láttam az első négy részt. Valaki azonban hál Istennek digitalizálta és feltette az egyik videó oldalra. Így az interneten én is láthattam, nem kellett várnom a DVD-re, ha kiadják majd egyáltalán. Az 5.-6. részt már szerencsére tévén láttam, ami azért mégiscsak jobb, mint a kisfelbontású netes videó.

Mielőtt leültem a számítógép el megnézni az első négy részt elolvastam jó néhány kritikát, s bizony nagyon jókat írtak a film addig sugárzott részeiről. Ezért nagy várakozással ültem le a monitor elé. S nem csalódtam. Az első benyomás: kitűnő színészek. Különösen Korovjovot játszó színész (Álekszandr Ábdulov) alakítása tetszik. Az is előnyére válik a filmnek, hogy szinte pontosan követi a regényt, annak ellenére, hogy ez egy kissé vontatottá teszi. De mivel ez nem egy „A Mester és Margarita” alapján készült film, hanem a regény filmváltozata, ezért ez így helyes. Nagyon jól átjön a filmen a könyv hangulata és a jellegzetes orosz humor, amely talán a könyvben nem is volt annyira élvezhető, mint ebben a zseniális színészekkel megáldott rendezésben.

Bulgakov „A Mester és Margaritája” nem egy Rejtő regény. Terjengős, néha nehezen olvasható, de nem szabad átlapozni részeket, mert minden egyes szónak, betűnek szerepe van. Ezért kell elolvasni nyolszor-tízszer míg az ember – úgy érzi – megértette. S én még csak négyszer olvastam.

A film – mivel híven követi a könyvet – segít abban is, hogy meglássak olyan dolgokat a regényben, amire eddig nem figyeltem fel.

Nagyon érdekelt az is, hogy a film miképp láttatja a könyv egyik legfontosabb jellegzetességét: a meztelenséget. Mert ehhez azért merészség is kell. A könyvben végig jelen van a pucérság, gondolok most itt a varieté színházba történtekre, s elsősorban arra, hogy a XIX. fejezettől a könyv lényegében szoft(?)pornóvá alakul, s főhősnőnek a filmben elméletileg meztelenül kellene végigjátszania az egészet.

A folytatáshoz, azaz a teljes tanulmányhoz kattints ide!

A Kisherceg és a Rózsa

Többször, többek megrökönyödésére kifejtettem már, hogy nem szeretek olvasni, főleg szépirodalmat nem. Egyszerűen azért, mert a valóság jóban és szépségben mindig felülmúl, gonoszságban és rondaságban pedig mindig alulmúl minden fikciót. Felesleges kitalációkat olvasgatni.

Ennek ellenére mégis van néhány kedvencem a világ literatúrájából. Ezek egyike a „Kis herceg”, amelyet már gyermekkorom óta vagy tizenötször olvastam.

Bölcsesség ma éjszakára

Ne állj az én lábamra,  mert azon én járok! Abban talán segíthetek, hogy a saját lábadra állj…

Kinek adod az 1%-odat?

Ha még nem döntötted el kinek adod az 1%-odat, engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a kiemelten közhasznú Hasznos Jövőért Alapítványt. Az Alapítvány a Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona mellett működik és elsősorban a X. kerületi Szlávy utcai és Harmat utcai gyermeknevelő intézetek részére nyújt kiegészítő támogatást, az – egyre kevesebb – állami normatíván felül. Abban is segítséget nyújt, hogy az állami gondoskodásból kikerülő fiatal felnőtteknek segítsen a Nagybetűs Életben történő elindulásra többek között lakhely biztosításával, állásszerzéssel és anyagi támogatással.

 

Ha nekik adod a lóvét, az biztos hogy jó helyre kerül.

Mellékelek egy prospektust az Alapítványról:

Első oldal

Második oldal

 

 

A borítékra ezt kell írni:

 

„Hasznos Jövőért” Alapítvány

Adószám: 19664833-1-42

 

Cím: 1103 Bp, X. Szlávy u. 40

A “Hasznos Jövőért” Alapítvány honlapja

A Fővárosi Gyermekotthonok honlapja

 

A MÁV megint egy nagy rakás…

Hétfőn a Keletiből induló Kvarner IC-vel utaztam vissza Kanizsára. 3 kocsiból állt a szerelvény, be is ültem az elsőbe. Szép tiszta volt, kevesen utaztak rajta. 8 óra 5 perckor kellett volna indulnia, de úgy a kitűzött időpont előtt tíz perccel hangos matatásra és ordibálásra lettem figyelmes. Rosszat sejtettem: nemsokára jött a kalauz, majd közölte, hogy le kell szállni a vonatról, mert ez a vagon elromlott. Le kell csatolni, s majd helyette idevontatnak egy másik, jó kocsit. Mit lehetett tenni: leszálltunk. Húsz perc várakozás után meg is érkezett a vagon, ami persze már nem volt olyan tiszta, de legalább működőképes.

MÁV = rakás sz…

Tegnap vonattal jöttem haza Kanizsáról a Maestral nemzetközi gyorsvonattal. 4 és fél óra volt az út. Ebben benne volt egy szűk fél óra késés is. Kanizsán még pontosan érkezett, de a Balatonnál csak döcögött. A menetidő egyébként 4 óra 6 perc.

Amikor elkezdtem gyakrabban Zalába járni 6-7 éve, akkor még 3 óra volt az IC. most 3 óra 53 perc. Ez ám a fejlődés. Ráadásul alig van vonat. Míg Nyíregyházára óránként van IC, addig  Kanizsára naponta összesen kettő.

Mi a fene van? Mindenki csak keletre utazik? Go East?

Ez lehetne a MÁV jelszava is: Go 2 Ulanbator.

Mi a csudát?

Meglehetősen szürreális, sőt dadaista, “kurvára fontos dolgok” sorozatomban írtam néhány sort a Matrixról, meg arról, hogy nincs kanál.

Most éjfél fele jövök rá arra, hogy van egy még jobb film. Annyiban, hogy tudományosabb.

A címe: Mi a csudát tudunk a világról!? (What the bleep do we know!?)

Az a világkép, amelyet a film fölvázol meglehetősen közeláll az enyémhez, de úgy is fogalmazhatnék, hogy ilyen az élet és a világ – szerintem.

Úgyhogy mindenkkinek azt ajánlom, hogy nézze meg, persze elsősorban az aki még nem látta.

A debreceni 2-es villamosról – újra

Ez a 2007-es új év első bejegyzése.

Nemrég írtam egy rövid eszmefuttatást a debreceni 2-es villamos-ról. Ami ugyebár csak tervként létezik. A nem kis vihart kavart cikkemben egy parányi nyomvonalváltoztatást javasoltam, aminek a célja az volt, hogy a villamos elérje az Agráregyetemet is. Akkor azt ígértem, hogy be fogom járni a nyomvonalat, hogy egyáltalán megvalósítható-e a terv. S ezt Karácsonykor meg is tettem.

Áldott Karácsonyt

 

A csabi.wordpress.com

azaz

a CsabiBlog On-line Hetilap

ezúton kíván

minden kedves és kedvetlen olvasójának

ÁLDOTT KARÁCSONYT

és a véres, viharos 2006-osnál

SOKKAL BÉKÉSEBB, NYUGODTABB, GYÜMÖLCSÖZŐBB, s nem utolsósorban BOLDOGABB ÚJ ÉVET.