Ismét eljött az év vége

Ismét eljött az év vége, ezért utolsó idei bejegyzésemként szeretnék áldott, boldog Karácsonyt és új évet kívánni minden kedves olvasómnak.

Mire jó, ami semmire nem jó?

Vettem egy digitális fényképezőgépet, amivel mozgóképet is lehet készíteni. Ezekután szükségem lett egy vágóprogramra. Körülnézvén a neten meg is találtam az avidemux nevű csodát. Nosza, fel is installálom a gentoomra.
Igenám, csak a program (package) csak tesztverzióban volt elérhető, azaz belterjes gentoos nyelven maszkolva volt. Ezen persze könnyen lehet segíteni, más tesztfázisban lévő csomagok is futnak a gépemen, csak be kellett írni az /etc/portage/package.keywords-be, hogy: ~media-video/avidemux-2.4_pre3 ~x86, s máris installálhatóvá válik a program.
Azonban a szoftver nem fordult le, valami hibát jelzett, ezért úgy döntöttem felrakom közvetlenül forrásból. Utána is néztem az installációs dokumentumokban, s letöltés után csak annnyit mondtam neki, hogy ./configure –with-newfaad, mert hivatalos doksi szerint ezzel a kapcsolóval kell gentoora konfigurálni.
A compliáció megtörténte után ért az újabb meglepetés. Ismét nem fut. Valami libx264.so.55-öt keresett, s az nem volt a gépemen, csak a libx264.so.54-t vagy a libx264.so.56-ot voltam képes felinstalllálni a portageből (x264-svn csomag). Ezért ez a megoldás se jöhetett szóba. Aztán próbálkoztam a windos-os verzió futtatásával wine-nal, mint végső megoldásként. Az ugyan elindult, de számos funkció nem volt elérhető és menteni sem lehetett vele.
Már-már lemondtam a dologról,

Azért is tavasz

Igaz, hogy itt a tél, de éppen ezért csempészek egy kis késő tavaszi – kora nyári hangulatot olvasóim szívébe:

Íme a szőlőm nyáron kilátással, felhőkkel meg minden:

És az új telepítés, háttérben egyik présházunkkal – jobbra(Kattints és folytatódik):

Egy másik snow

Sajnos nem vittem fényképezőgépet, hogy lefotózzam a zalai havas tájat, kárpotlásul itt egy szép téli a Dunakanyarból.

November Snow

Hétvégén voltam Zalában. Megígértem megamnak, hogy ha hófúvás lesz nem megyek, de mégis…. Mihelyst a víztoronynál befordultam Récsén a be-kötő útra ki-is kötöttem rögtön az árokban. Szerencsére éppen jött arra egy zsiga, akinek az utasai kitoltak. De mindez még nem volt elég. Feljebb haladva a hegyen jóbarátom kisbusza állt keresztbe, amit traktorral próbáltak kihúzni. Ez a kis fennakadás volt egyébként a szerencsém, mert feljebb már az út nem is látszott, befútta a hó. Úgyhogy az a traktor, ami barátomat ki, engem meg fel… húzott a házamig. Onnan aztán csak a szűz hó. Ami

Gyurcsány vécépapíron. Állítólag…

Legalább is ezt mondta arról a – Gyurcsányt jó hosszú orral ábrázoló – képről fideszes ismerősöm, amit a kezembe nyomott. Valóban… Jó puha papírra volt… Be is szkenneltem nyomban, s most már mindenki láthatja, ha nem is használhatja az Al Quro-s tisztasági papírt. Állítólag benn az irodán vitték, mint a cukrot… Bár a cukor nem tom mennyire jó hasonlat…. A lényeg az, hogy csak egy kis darabot sikerült felebarátomnak megmentenie.

Hát íme az ominózus:

Az esetből is látszik, hogy a pannon puma,

S ha már ennyire benne

S ha már ennyire bennevagyok, adok még egy képet éjszakára. Szőkőkút New Orleansban.

Jó pont a mávnak

Eddig mindig szidtam a MÁV-ot a blogoon. De most nincs miért. Kanizsára menet se késett az IC és most is pontosan érkezett a gyorsvonat. Lehet, hogy – khm. – a MÁV-Start teszi…

A képen egy olyan vonat előtt állok, amivel ma hazajövendő voltam. Ez a kép jó avatarnak is (egy kissé megcsonkítva.)

Kék kutya

Sok éve jártam New Orleansban. A Francia negyedben (French Quarter) volt egy csávónak egy kiállítóterme. Ő csak kutyákat festett, méghozzá nem is akármilyneket: csak idióta kék kutyákat.

Az én kedvencem a kék kutya abszlut vodkával című kompozíció.

Patkányok

Egyik barátom patkányokat tartott. Hogy volt-e köze e szenvedély kialakulásához gyakori füvezésinek, azt én nem tudhatom. Nem különösen kedveltem házikedvenceit, de azért lefényképeztem egyiküket. Így a kézben egész bájos.

Na ez volt életem leghüléb bejegyzése.

Dzsesszfesztivál Cserfőn – Július 19-21

Hosszú ideje a szomszéd szőlőhegyen minden évben megrendezik a cserfői fesztivált, a Jazzland Cserfő-t. Az esemény megálmodója Tiborcz Iván zenész, aki a Nagykanizsához tartozó Cserfőn telepedett le, s saját “birtokán” csinálja a fesztivált. Tudni kell a helyről, hogy noha a városhoz tartozik, jellegét tekintve egy tipikus zalai szőlőhegy. Aki ismeri az tudja, hogy ezek a hegyek inkább egymás mellett sorakozó észak-dél irányú több kilóméteres dombok, oldalukon többnyire szőlővel. Régebben leginkább Nohával. (Más nevein Nova, Noah) Ugye ez az a szőlőfajta, amelynek a bora egyesek szerint metilalkoholt is tartalmaz, ezért sokkal jobban hülyít, mint a “normális” bor. De persze lehet, hogy ez csak városi (?) legenda…

Az íze minenesetre fertelmes, olyan mintha egy patkányt öltek volna bele a borba…

Szopatunk és vétünk

Ha egy kicsit megkésve is, Gyurcsány kezdeményezi a két rendőri vezető Gergényi budapesti és Bene országos rendőrfőkapitányok leváltását.

Úgy látszik, van ami még a mi szeretett vezérünk megpatkolt biztosítékait is kiveri.

Az őszi vérengzés nem volt elég ok Gyurcsányinak a leváltásukra, ellentétben Putyinnal.

Az igaz, hogy akkor nem erőszakoltak meg senkit a rendőrök, csak a bejelentett tüntetést szét-, majd résztvevőit véresre verték.

Legyen a jelszavatok: Szopatunk és vétünk!